A MKKV fogalma

Mikro-, kis- és középvállalkozás

A vállalkozások méret szerinti vagylagos csoportosítását az európai unió jogából a magyar jog is átvette 2004-től. E csoportosítás szerint beszélhetünk mikrovállalkozásokról, kisvállalkozásokról és középvállalkozásokról. Ezeket leegyszerűsítve gyakran kis- és középvállalkozásoknak (rövidítve KKV, angol rövidítéssel SME) nevezik.

A csoportosítás külön választja azokat a cégeket, vállalkozásokat, amelyeknek alkalmazotti létszáma kisebb egy előre meghatározottnál, illetve árbevétele egy előre meghatározott szint alatt marad. A KKV-k manapság fontos szerepet töltenek be az egyes nemzeti gazdaságok szerkezetében, és sajátosságaikat és szükségleteiket tekintve eltérnek a nagyvállalatoktól és a multinacionális vállalatoktól.

Mikor minősül a vállalkozás kis- és középvállalkozásnak?

A vállalkozásoknak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló többször módosított 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-a alapján kell a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába (a továbbiakban: Kkv.) történő besorolásukat, vagy a Kkv.-n kívüli státusukat megállapítaniuk.

Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek 

  • összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A kis- és középvállalkozási kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

  • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek

  • összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
  • éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül kis- és középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke
vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Ha az adott vállalkozásnak van partner- és/vagy kapcsolódó vállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz.

Önálló vállalkozásnak minősül, így egyedi (éves vagy egyszerűsített éves) beszámolója adatai alapján minősít az a vállalkozás, amely nem minősül sem partnervállalkozásnak, sem kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozás az a vállalkozás, amelynek részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza, vagy viszszahívja, vagy
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül
    a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
  • egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a fentiekben felsorolt kapcsolatban.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a fentiekben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A társaságoknak minősítésük megváltozása megítélésénél a Kk. tv. 5. § (3) bekezdése szerint kell eljárniuk, mely szerint: „amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól”